Nem arra gondolok, hogy a gyerekeink TV nézés és videójátékozás helyett állandóan állandóan a tankönyveiket bújnák és matekpéldákkal szórakoztatnák magukat. Nem. Arról szeretnék írni, hogy miért káros, ha korlátozzuk a gimnáziumba és a felsőoktatásba kerülők létszámát.
A napokban kaptuk a hírt, hogy a gimisek számát szeretné csökkenteni a kormány. Az oktatást minden szinten rombolni szándékozó hatalom tudja, hogy a kiművelt emberfőkkel csak gond van: nehezebb őket irányítani. Amit sajnos nem ér fel ésszel, hogy a képzett emberek többet termelnek. Lehet elmélkedni arról, hogy "a romkocsmák félhomályában merengő diplomásokkal" Dunát lehet rekeszteni, de amíg ezt a merengést munkaidőn kívül teszik ott, addig nem látom miért gond ez! Minél magasabb a képzettsége valakinek, annál valószínűbb, hogy van munkája, s ez a munka ráadásul nagyobb hozzáadott értéket termel. Ennyi. Ezt elég lenne felfogni ahhoz, hogy ne akarjuk korlátozni a minél tovább tanulni vágyókat. A szülők és a gyerekek is értik, hogy ez jobb nekik.
Erre mindig az szokott lenni a válasz, hogy (1) nincs kőműves, villanyszerelő, burkoló, buszsofőr, felszolgáló, stb. és (2) sok diplomás nem a képzettségének megfelelő munkakörbe fog dolgozni, akkor meg minek.
(1) Most éppen nincs elég szakmunkás, mert mindenki építene/felújítana. Azért 2008 után, amikor senki nem építkezett, akkor gondolom lett volna szakember, csak megrendelő nem volt. Az építőipar nagyon megszenvedte azt az időszakot. S persze sokan külföldre mentek. Ugyanez igaz a vendéglátásra is. Most megy a bolt, vagy menne, mert nincs aki üzemeltesse. Közben meg Ausztria nagy részén lehet magyarul rendelni a vendéglátóhelyeken.
(2) Legyünk őszinték, nem értjük mit is csinálnak a diplomások. A fodrász hajat nyír, a kőműves falat emel, a buszsofőr buszt vezet. A tanár vigyáz a gyerekeinkre és az orvos megpróbál meggyógyítani. De mit csinál a mérnök (nem tervezhet mindenki új Forma-1-es autót)? A közgazdász (bankban tartja a markát és sok pénzt kap)? A természettudós (lepkehálóval rohangál a pusztában)? A bölcsész (mereng a romkocsmában)? Sokkal nehezebb megfogni ezeket a munkaköröket. Én például oktatok, ezt úgy meg lehet magyarázni az embereknek. Ez az időmnek a kisebb része. Közben adminisztrálok, ez a nagyobb, de nagyjából értelmetlen része az időmnek. A produktív munkámban az élet keletkezéséről elmélkedem. Igen elmélkedem. Meg olvasok, gondolatokat szintetizálok és néha számítógépes modellekkel tesztelem az elméleteimet. És ezért még fizetnek is. Azaz van, aki szerint ez fontos és előre viszi a világot. És igen ez fontos és előreviszi a világot. Nem utolsósorban egyhamar nem lehet robotokra cserélni engem. Sok kétkezi munkát viszont igen (valahol le fogom írni, hogy attól még kőművesre szükség lesz).
Elkalandoztam. Szóval nem értjük a szellemi munkát. Mégis sok kell belőle. Lehet, hogy nem minden magyarszakos bölcsészből lesz irodalmi kritikus vagy irodalomkutató. Az egyetemen a világhoz való egyfajta hozzáállást és tanulást is tanul. Mindkettőt tudja kamatoztatni más területeken. Például tud választékosan beszélni. Értelmesen fogalmazni (képzeld el, hogy érthető leveleket kapnánk a hivataloktól!). Nem szabad leragadnunk annál, hogy valamire kiképeztek és utána csak azzal foglalkozhatok. Váltanunk kell. Mindenkinek. A kőművesnek is. Új anyagok és technológiák vannak. Ismernie kell. Tudnia kell vele dolgozni. A tanulás képessége érték.
Mennyi idő alatt lehet kőművesnek képezni magunkat? Azaz az a rész, amit tanteremben lehet megtanulni mennyi, mert lényegében ezt adja a szakmunkásképző. Műhelyből egyre kevesebb van. A szakmát a mester mellett tanulják meg (sok tekintetben az egyetem végzettséget igénylő munkakörökben is ez van). Tehát nem elképzelhetetlen, hogy valaki elvégezze a gimnáziumot, akár lehet egy BSc-je is, s ezt követően szakinak áll. És megtanulja, mert meg tudja tanulni. Persze mondhatjuk, hogy ezt kevesebb idő alatt is elérhettük volna. De ez az ember majd tud váltani, ha arra lesz szükség.
Amit most mesterségesen el akarnak érni, az az, hogy értékes, értelmes emberkéket csatornának a szakmunkás képzésbe, akiket könnyű lesz kiképezni. Lesz jó szakember. Viszont továbbra sem lesz elég mérnök, tanár, orvos, stb. Mert nem csak kőművesből, sofőrből, pultosból, stb. van hiány. Informatikus, orvos, mérnök, tanár, stb. sincs elég az országban. Ezekből az emberekből lehet ilyet is képezni. A képzésünknek azokkal kéne kezdeni valamit, akikről már az általános iskolában lemondtak. Azokról, akik jelenleg azt sem fejezik be és később alig várja az iskolájuk, hogy eljöjjön a 16. születésnapjuk és meg lehessen válni tőlük. Igen, ezekből a gyermekekből több energia szakmunkást faragni. De nem lehetetlen. Mindenkit el kell juttatnunk a képességei maximumáig. Akkor hozunk ki a legtöbbet a "humán erőforrásból".
Szóval hagyjuk tanulni a gyermekeinket! Nekik is jobb lesz. Az országnak is jobb lesz!
Az egyetemi férőhelyek szűkítéséről szóló egy cikkben ezt találtam "Mindez a kormányzati szándéknak megfelelően történik majd így, a
változtatást elsősorban az egyetemi oktatók igényeihez szabták. A fő
cél, hogy eltűnjenek a felsőoktatásból azok, akik „nem odavalók”. Az
előzményekről tudni kell, hogy az úgynevezett bolognai átállás után az
egyetemi oktatók közül sokan nem tudták feldolgozni a 21. század
tömegoktatásának kívánalmait, nem értették, mit jelent az alap- és
mesterképzés közti különbség. Gyakran hangoztatták, hogy „olyanok is
diplomát akarnak, akiknek nem való, a felsőoktatásban tanuló diákok egy
része nem kéne, hogy egyetemre járjon”. Nos, kívánságuk értő fülekre
talált."
A cikk amúgy arról szól, hogy a nyelvvizsga meg nem léte miatt az alsó és alsó-középosztály gyermekei kimaradnak a felsőoktatásból. Az egyetemi oktatók sohasem kérték, hogy a családok vagyoni helyzete alapján kerüljenek be vagy az egyetemről ki diákok! A cikk ezt sugallja. A "nem oda illők" azok, akik nem akarnak tanulni. Pedig tanulni kéne az egyetemen. Hellyel közzel még lehet is (írtam többször, hogy mi a gond: itt, itt és itt). Vannak persze, akiket nagyon taszít a tömegképzés. És tényleg jobb lenne 20-30 főt oktatni. De nem ez az igény. Lehet 100-250 biológust is normálisan tanítani. Több oktató és forrás kell hozzá. Az nem megy, hogy kevesebb oktató, kevesebb forrásból több diákot tanítson. Na ezzel van a gondunk!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése